Mágnás Miska

1916 februárjában mutatták be Szirmai Albert és Bakonyi Károly nagy sikerű operettjét a Király Színházban.

A mű címszereplője Miska, a lovászlegény, akit Baracs István vasútépítő mérnök frakkba öltöztet, és Tasziló grófként mutat be a Korláthy grófék estélyén, hogy visszavágjon egy sértésért, mellyel a gróf megalázta, amiért a vasutat nem hajlandó a gróf érdekei szerint tervezni, ezzel megnehezítve a többségben lévő falusiak életét. Ám a bonyodalmakat fokozza, hogy előző este a falusi vásáron a mérnök úr és Korláthyék lánya, egymásba szeretnek. Ameddig inkognitóban vannak egymás előtt, nincs is akadálya érzelmeiknek, de a kastélyon belül már óriási társadalmi szakadék tátong kettejük között.

Ám amikor Taszilóról, akit az egész társaság hajbókolva fogad, kiderül, hogy kicsoda valójában, a grófi család és az előkelő társaság megszégyenül, és Rolla immár boldogan választja Baracsot.

Az operettben olyan slágereket hallhatunk, mint a „Cintányéros cudar világ”, az „Úgy szeretnék boldog lenni” vagy a „Hoppsza Sári”.

SZÍNLAP

Zeneszerző: Szirmai Albert
Szövegíró: Bakonyi Károly
A verseket írta: Gábor Andor
Átdolgozta: Békeffi István

SZEREPOSZTÁS

Miska, lovász: Kiss Zoltán
Marcsa, mosogatólány: Teremi Trixi

Rolla: Szeredy Krisztina
Baracs István, mérnök: Domoszlai Sándor
Pixi gróf: Gyurity István
Mixi gróf: Benkóczy Zoltán/ Szirtes Gábor
Nagymama: Halász Aranka
Korláthy Gróf: Kokas László

Kovács Zsuzsa adaptációja